|
|
Székelyudvarhelytõl
északra, a Hargita-hegység nyugati elõterében,
750-800 méteres magasságban, festõi környezetben
fekszik Ivó, hegyvidéki település
- hegyi tanyavilág, amely a közeli zetelakiak kitelepedésével
alakult ki, és jelenleg egy völgyben elterülõ
üdülõfalu látványát kelti. A
Fertõ-tetõrõl (1589 m) érkezõ Ivó-patak
völgyében várja Önt panziónk, 1800
m2-es patak melletti területen.
|
|
|
|
Zetelakától
északra, a 138-as megyei útról Zeteváralján
térünk le, és 3 kilométer megtétele
után érjük el Ivó települést.
A karbantartott hegyi út Ivót elhagyva, kétfelé
ágazik: jobbra tartó ága a Madarasi Hargita
csúcsára (1801 m) vezet - télen itt sífelvonókkal
működõ kitűnõ amatõr sípályákat
építenek ki, a balra tartó út pedig
az Ivó-patak fejébe, a Fertõ tetõ
(1589 m) déli oldalára vezet, ott átfordul
a Nagymadaras-patak völgyébe, és levisz Csíkmadarasra,
az Olt folyó völgyébe.
|
Zeteváraljánál
duzzasztó gát épült a Nagy-Küküllõn,
így alakítva ki azt a közel 140 hektár felületű
hegyvidéki tavat, amely télen a korcsolyázókat,
meleg nyári napokon pedig a kirándulókat, fürdõzõket,
csónakázókat és a horgászokat vonzza.
Erdély-szerte a kirándulóhelyeket az teszi különlegessé,
hogy a természet mind a mai napig megmaradt természetes
vadságában.
|
|
|
|
Ivóból
könnyen elérhetõk a Székelyföld
nevezetességei is, mint a cserépedényeirõl
híres Korond, a parajdi Sóbánya,
a szovátai Medve-tó, a Gyilkos-tó,
Tusnádfürdõ, a Szent-Anna tó
, a szárhegyi Lázár kastély,
Csíksomlyó, vagy a Madarasi Hargita-csúcs
- egyszóval bármely székelyföldi látnivaló.
|
Ugrás az oldal tetejére |
|